A szárazföldek és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége változó, ezért a fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell csökkenteni, nem pedig a természetre bízni a probléma megoldását.

Az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) adatai szerint nem stabilak a természetes szén-dioxid-nyelők, például az óceánok és az erdők, amelyeket a klímaváltozás még sérülékenyebbé tesz, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel pedig számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor.

Kiemelték: az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot, majd elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátásé, akkor az ökoszisztéma szén-dioxid-nyelőként működik. Ez a kényes egyensúly érzékeny az éghajlati változásokra, de az emberi tevékenység is könnyen megzavarja. Utóbbira példaként említették az erdők kivágását, a zöldterületek letarolását építkezés vagy útépítés céljából.

Kitértek az óceánokra is, amelyek hatalmas szén-dioxid-nyelők; megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, így mérséklik a felmelegedést. Ugyanakkor nem tudni, hogy milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik, ugyanis az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt szén-dioxid mennyisége.

A szén-dioxid-többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges. A szervezet szerint mindezek miatt szükség van egy széles körű, a föld egészére kiterjedő üvegházgáz-megfigyelő rendszer létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.

Magyarország január 1-jétől vált az ICOS európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az Atommagkutató Intézet működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, amely az emberi tevékenység hatására a légkörbe kerülő szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid koncentrációjának alakulását vizsgálja.

(MTI)