A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány mindössze 10 százaléka tartozik a korszerűt megközelítő vagy az ennél jobb besorolású kategóriába.

A lakásállomány hozzávetőleg 60 százaléka a kiemelkedően rossz, a rossz vagy a gyenge kategóriába tartozik az energetikai tanúsítványban alkalmazott skálán. A lakások 30 százaléka az átlagost megközelítő, átlagos vagy az átlagon felüli osztályba sorolható – áll a Takarék Jelzálogbank jelentésében.

A hazai ingatlanállomány megújulási rátája európai viszonylatban alacsony, ez a mutató az elmúlt években 0,23 és 0,63 százalék között mozgott. Az új lakások építésével az ingatlanállomány megújulása energetikai szempontból csak nagyon lassan menne végbe; évente 20-30 ezer új lakással számolva 150–225 évig tartana a teljes hazai lakásállomány cseréje.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése, hiszen egy átfogó felújítás révén jelentős energiamegtakarítás érhető el. Az energiahatékonyság javulását szabályozói intézkedések és támogatások, valamint kedvező hitelfelvételi lehetőségek is segítik.

Csak olyan új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt 2024. június 30-tól, amelyeknek az energiaigénye csaknem nulla, és a primerenergia-igény legalább 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik. Az épületek energetikai jellemzője szoros összefüggést mutat az építés évével, illetve azzal, hogy mikor volt a legutóbbi nagy felújítás. A magyarországi lakások több mint fele 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot.

(MTI, fotó: freepik)