A legújabb kutatások eredményei szerint a tengeri ökoszisztémák sokkal hatékonyabban kötik meg és tartják vissza a szén-dioxidot, mint a szárazföldi növények, és több ezer, ha nem millió évig tárolják a szenet.

Egyre több figyelem fordul a környezetvédelem terén a tengeri ökoszisztémák megóvására. A Föld szén-dioxidjának több mint kétharmada az óceánokban található, és a tengeri, valamint tengerparti ökoszisztémák sokkal hatékonyabban kötik meg és tartják vissza a szén-dioxidot, mint a szárazföldiek. Az így megkötött szenet kék szénnek nevezik.

A tengerparti növények pusztulása becslések szerint évente egymilliárd tonna szén-dioxidot szabadítana fel, amely a légkörbe kerülve nemcsak a környezetünkre, de az egészségünkre is rendkívül káros hatással lenne.

A kék szén-dioxid-ökoszisztémák nemcsak megakadályozzák az éghajlatváltozást, de meg is védik a parti közösségeket annak káros hatásaitól, például a tengerek emelkedésétől és áradásától, valamint fontos élőhelyeket biztosítanak a tengeri élőlényeknek.

Az óceánok szén-dioxid-megkötő képességében kiemelt szerepet játszanak a nagyobb testű tengeri halak. Míg egy szárazföldi állat kimúlása után a szervezetben tárolt szén hamar felszabadul, a tengerekben élőknél ez sokkal lassabb folyamat is lehet.

A legalább 30 centiméteres, nyílt tengeren elpusztuló halak gyakran a tenger fenekére süllyednek, a testükben tárolt szén pedig csak nagyon lassan szabadul fel. Mivel a halak hatalmas mennyiségben vonják ki a kék szenet az óceánból, ezzel hozzájárulva a további szén-dioxid-kibocsátáshoz, a nagy testű halak kifogásával éppen ezt az eddig feltáratlan folyamatot akadályozzuk – írta a vg.hu.

(fotó: Freepik)