Új jelentést adott ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Amazonas esőerdeinek állapotáról az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése alkalmából.

A fajokban gazdag ökoszisztéma folyamatos pusztulása 47 millió ember megélhetését is veszélyezteti a térségben, ahol az esőerdők csaknem egyötöde már elpusztult.

A földhasználat megváltozása miatt az amazóniai esőerdők 18 százaléka tűnt el, az erdőterületek további 17 százaléka pedig nagyon rossz állapotban van. Georg Scattolin, a WWF szakértője felidézte, hogy a glasgow-i klímakonferencián száz ország vállalta, hogy 2030-ig megállítja az erdők pusztulását, de az ígéretek ellenére az erdőpusztulás még 2022 első fél évében is fokozódott. Persze akad olyan híresség, aki egész máshogy külzd a klímváltozás ellen.

A WWF és az Amazonas mellett élő őslakos csoportok a Sarm-es-Sejk-i klímakonferencián azt szorgalmazták, hogy a térség 80 százalékát vegyék biológia védelem alá 2025-ig. Ehhez vissza kell szorítani az erdőirtás legnagyobb mozgatórugóit: az illegális bányászatot, a mezőgazdaság számára történő földrablást, a korrupciót, a vadon élő állatok és az esőerdők természeti erőforrásainak illegális kereskedelmét. Az iparosodott országoknak pedig törvényekkel kell megakadályoznia, hogy az esőerdőket olyan termékek előállítása miatt irtsák ki, mint a hús, a kakaó, a kávé, a kukorica, a pálmaolaj, a fa vagy a takarmányszója. Nagy kérdés, hogy ezen országok mennyire lesznek elkötelezettek, hiszen az egyiptomi klímacsúcsra sokan magángéppel érkeztek. Nem véletlen, hogy be is indult a tüntetés a magánrepülők használata ellen.

Az amazóniai esőerdő ad otthont a gerinces állatfajok kilenc, a madárfajok 14, a halfajok 13, a kétéltűfajok nyolc és a növényfajok 22 százalékának. Az esőerdő a világ egyik legfontosabb szén-dioxid-tárolója, a növényzet és a talaj 367–733 gigatonna szén-dioxidot tárol, ami mintegy 18 évnyi globális szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.

(MTI, fotó: Freepik))