A klímaváltozás következtében a világszerte egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok a csokoládét is veszélybe sodorják.

A kakatermelők attól tartanak, hogy az éghajlatváltozás jelentősen csökkenti a termést, amelynek a következményei a boltok étcsokoládénak szánt polcain is visszaköszönnek majd. Elefántcsontpart egyik legfontosabb iparága a kakaótermesztés, amely hatszázezer gazdálkodót foglalkoztat és csaknem a lakosság negyedét tartja el. A szektor a nemzeti GDP 15 százalékát teszi ki, ám most komoly veszély fenyegeti, leginkább az idei esőzések kiszámíthatatlansága és az aszályos időszakok miatt.

Elefántcsontpart a táblás csokoládék alapanyagának csaknem a felét termeli. Bár az országos termelés továbbra is jó úton halad, mivel a megművelt földterületek nagysága egyelőre növekszik, a szakértők szerint a kistermelőknek siralmas lesz az idei szezon. Ahhoz ugyanis, hogy a kakaófa jó terméshozamot produkáljon, az esőzéseknek a növekedési ciklus megfelelő időpontjában kell érkezniük. A rosszkor érkező csapadék a termés megbetegedését is okozhatja. Sok gazdálkodó, aki általában 500 kilogrammot szokott termeszteni, az idén csak 200 kilóra számíthat, ami nagy gondot jelent – panaszkodott Jean Yao Brou, az Anouanze szövetkezet főtitkára, amely segít a helyi gazdáknak piacra vinni a termésüket.
A legnagyobb kakaóbab-termelő országok listáján Elefántcsontpart mögött Ghána a második. Az ottani terméshozam szintén amiatt esett vissza, mert a száraz és az esős évszak eddig kiszámítható váltakozása az éghajlatváltozás következtében sokkal szeszélyesebb lett, a rosszkor érkező eső és a váratlan aszály pedig komoly gondokat okoz.

A kakatóbab termesztéséből élők problémáit tovább tetézi, hogy az ebből származó jövedelmek csökkenése egybeesett a megélhetési költségek emelkedésével, mivel a világszerte megemelkedett infláció az élelmiszerektől a szállításon át az otthonépítéshez szükséges építőanyagokig minden területen begyűrűzött az afrikai országokba is.

Elefántcsontpart és Ghána, amelyek együttesen a globális termelés több mint felét adják, korábban már összefogtak a piaci árak stabilizálása és a gyerekmunka visszaszorítása érdekében. A megállapodást az indokolta, hogy a Világbank adatai alapján a szektorban dolgozó csaknem egymillió ember több mint a fele a szegénységi küszöb alatt él, azaz naponta kevesebb mint 1,2 dollárt (475 forintot) keres. Azonban kérdésessé vált, hogy az árstabilizációs törekvéseiket mennyire tudják megvalósítani a klímaváltozás nehézségei közepette.

Az ENSZ klímacsúcsán a világ országai napokig tárgyaltak az éghajlatváltozás következményeiről és szóba került a csokoládé is. Samuel Abu Jinapor, Ghána földekért és természeti erőforrásokért felelős minisztere felszólította a világ vezetőit, hogy változtassák meg a globális pénzügyi és kereskedelmi struktúrát, hogy az megfeleljen a klímacélok tarthatóvá tételéhez szükséges fenntarthatósági normáknak.

A klímakonferencián a kakaótermesztő országokat is felszólították arra, hogy tegyenek többet kakaóágazataik fenntarthatóságáért. Azt a miniszter is elismerte, hogy a kakaóágazat az erdőirtás révén hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Azonban hangsúlyozta, hogy a termelők megfelelő támogatása nélkül valamennyi beavatkozás hiábavaló lenne. Kiemelte, hogy a szektor egy sokmilliárd dolláros értéklánc, amelynek a termelők a legvégén vannak. Bár fel lehet szólítani őket fenntarthatósági lépésekre, a mezőgazdaságnak ez az ágazata mindössze 0,04 százalékkal veszi ki a részét a környezetkárosításból. Szerencsére a boltokból még nem tűnik el a csokoládé, a klímaváltozás miatti terméscsökkenés aggasztó jel lehet. A kínálat mérséklődése miatt a világpiaci árak emelkedésére érdemes felkészülni, emellett ugyancsak a csoki árát, ha a kakaóbab-termelőknek sikerül érvényesíteni az érdekeiket, és munkájukért méltányosabb bérezést tudnak kiharcolni maguknak – írta a vg.hu.