Az idei október volt a valaha mért legmelegebb Európában, átlagosan majdnem két fokkal melegebb, mint a megelőző harminc év átlaga.

Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára elmondta, hogy ennek az északi sarkvidék felmelegedése az oka, aminek nagy hatása van a kontinens északi részére. Globális értelemben pedig a Földközi-tenger melléke a második legmelegebb régió a világon. A sarkvidéki hó és jég elolvadása hozzájárul a felmelegedéshez. A mediterrán térség pedig egyre szárazabb, nincs meg a szokásos mennyiségű pára ahhoz, hogy tompítsa ezt a folyamatot.

A szárazföldek felmelegedése ennél is gyorsabb lenne, ha az óceánok nem tompítanák a folyamatot. A világ tengerei nyelik el az üvegházi gázok miatt keletkezett extra hő kilencven százalékát, igaz, ennek megvan az ára.

A tengeri kánikulák legfontosabb hatása a gerinctelen állatok és növények tömeges pusztulása, ideértve a puhatestűeket, a szivacsokat és korallokat. Ötvenméteres mélységig rengeteg ilyen élőlény él, amelyekre kedvezőtlenül hat a meleg, és emiatt elpusztulnak.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által tanulmányozott forgatókönyvek azt mutatják, hogy ha a párizsi klímaegyezményt gyorsan és a maga teljességében végrehajtanák, akkor stabilizálni lehetne a vizek hőmérsékletét és megakadályozni a savasodást. Ez persze nem jelenti azt, hogy visszatérünk a korábbi helyzethez, csak annyit, hogy az nem romlik tovább. A klímaváltozás bizonyos hatásai, a tengerszint emelkedése vagy a jégsapka olvadása akkor is évszázadokig velünk marad, ha sikerült megszüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az üvegházi gázkoncentráció az atmoszférában továbbra is növekszik – mondta a ClimateAnalytics szakértője, Claire Fyson. – Egy friss kutatás 416 ppm-et mért, ami magasabb mint tavaly és magasabb, mint az emberi civilizáció történetében bármikor. Ez nagyon aggasztó trend, így a klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbak lesznek.

Az, hogy az üvegházi gázok koncentrációja stabilizálódhat-e a közeljövőben, azon múlik, hogy mit csinálunk, különösen a következő nyolc vagy tíz évben – tette hozzá Fyson. – Ha sikerül nullára csökkenteni a kibocsátást, akkor a koncentráció tetőzni fog az átlaghőmérséklettel együtt, a klímaváltozás hatásai pedig nem súlyosbodnak tovább. De jelenleg a 2,4 Celsius-fokos melegedés felé tartunk, nem igazán abba az irányba, amerre szeretnénk – írta a hu.euronews.com.