Az aktuális építészeti trendekre a legnagyobb hatással a klímaváltozás, a nyersanyagok és energiahordozók elérhetősége, illetve a fenntartható, környezettudatos szemlélet elterjedése van.

Magyarországon egyes kutatások szerint a felhasznált összes energia 35-40 százalékát az épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az építőipar felelőssége és a lehetőségei ezen a területen óriásiak, hiszen egyes adatok szerint az egész gazdaság energiafelhasználásából az építőipar részesedése 40 százalék.

Együtt a természettel
A zöldfelületek javítják a levegő minőségét, csökkentik a zaj-, a por-, a levegőszennyezettséget, a hőingadozást, valamint növelik a biológiai sokféleséget. Erre különösen nagy szükség van Veszprémben, ahol a korábbi városfejlesztési döntések miatt darabjaira esett a legnagyobb, egybefüggő belvárosi park. Ez a Zöld város programnak köszönhetően hamarosan megváltozik. „Az egykori Püspökkert, a Kálvária-hegy és az Erzsébet egy hatalmas, összefüggő zöldterület volt, amelyet beépítésekkel, parkolókkal daraboltak fel – mondta Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója. – A Pannon Egyetem vezetése nyitott volt arra, hogy saját területét is összevonja a városi közparkkal, ezzel pedig tovább nő az egybefüggő zöldíthető terület.”

Az értékes növényállomány megtartása kifejezett célként szerepelt a soproni multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont tervezésekor is. Az épület fenntartható módon simul bele a tájba. A létesítményre tervezett zöldtető nemcsak esztétikus, de nagy felületen segíti a decentralizált esővíz-gazdálkodást, nem utolsósorban pedig értékes életteret biztosít.

Fenntartható anyagok
A jövő építészetében az újrahasznosított és újra felhasznált építőanyagoké lesz a fő szerep. „Kis túlzással felhőkarcoló is épülhet faszerkezettel, aminek sokkal kisebb a karbonlábnyoma, mint az energia- és vízigényes betonnak, amit aztán csak lerombolni lehet. A faszerkezetek viszont különösen, ha szerelt kapcsolattal készülnek, bonthatók és újra fel lehet használni azokat” – mondta Szilágyi Zsófia. A KÖZTI fenntarthatósági projektvezetője szerint ez a fenntarthatóság egyik alapelve is, hogy inkább bontsunk, mint romboljunk. Vagyis minden eddiginél fontosabb szerephez jutnak azok az innovatív építészeti megoldások, amelyek helyből felhasznált anyagokkal hosszú távra terveznek.

Energiahatékonyság
Az épületek energiahatékonyságának növelése óriási lépésnek tekinthető a fenntarthatóság irányába. A fővárosban igazi zöld szigetnek számít a budapesti V.30 Belvárosi Sportközpont. A V.30 termálmedencéjének vizét egy termálkútból (több mint 800 méterről) nyerik, a termálvíz adta hőmennyiség pedig lehetővé teszi, hogy gázfogyasztás nélkül fűtsék a létesítményt és a medencéket. Emellett az épület tetején lévő üvegfelületeknek, illetve fényfolyosóknak köszönhetően a létesítmény szinte teljes egészébe eljut a természetes világítás, ezáltal jelentősen alacsonyabb az áramfogyasztás.

Hűtés természetesen
Már az elődeinket is foglalkoztatta a természetes klimatizálás. A Parlament esetén Steindl Imre okosan megtervezett gravitációs szellőztetőrendszeréhez az épület hűtésére a Dunából kiemelt jégtáblákat szállítottak a Kossuth térre, a tömböket a szellőzőaknába helyezték, és nyáron az így létrehozott hűs levegőt keringették. A mai építészek is gondot fordítanak arra, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel is óvják az épületeket a túlmelegedéstől. A napfényben gazdag Zimbabwéban például a KÖZTI által tervezett banképület esetén is fontos szerep jutott az árnyékolásnak. Különleges árnyékolórendszerként az Afrikában jellemző égetett agyag került a homlokzatra. A belső tereket pedig olyan passzív energetikai megoldásokkal tervezték, amelyek komoly szakmai tudás, illetve bonyolult gépek nélkül is üzemeltethetők.

Szivacsvárosok
Az európai városok egyre érzékenyebbek az éghajlatváltozás hatásaira. Az extrém időjárási viszonyok egyre gyakoribbak és intenzívebbek, ezekre pedig a településeknek egyedi megoldásokat kell kidolgozniuk. A Kínában meghonosodni látszó szivacsváros-koncepciót már több helyen is követendő példának tartják. A városi betondzsungelek sűrűjében a szélsőséges eloszlású esőzések miatt gyakoribbak a villámárvizek, amelyek utakat és épületeket árasztanak el, a nagy mennyiségű víz pedig csak nehezen folyik le a csatornarendszerbe.

A szivacsvárosok lényege, hogy a tudatosan kialakított zöldterületek, tavak és esőkertek lehetővé teszik, hogy a talaj és a növények szivacsként elnyeljék a csapadékot, ezáltal a heves esőzések során érkező jelentős vízmennyiséget fokozatosan elvezetik, elpárologtatják, illetve a növények a saját növekedésükhöz is felhasználják az esőt. Ráadásul ez a biológiailag aktív vegetáció hűti a környezetét, ezzel is csökkentve a városi levegő sokszor magasabb hőmérsékletét. A szivacsvárosok tehát élhetőbb életteret biztosítanak az emberek számára, emellett felelősebb vízgazdálkodást is eredményeznek.