Bár a hírek szerint az idei katari labdarúgó-világbajnokság volt az első klímasemleges focivébé, jó néhány probléma merült fel a fenntarthatósággal kapcsolatban.

A katari világbajnokságot már a torna kezdete előtt nagyon sokan bírálták, leginkább a rendező ország kiléte miatt. És bár Katar azt állította, hogy az esemény szén-dioxid-semleges lesz, vagyis képes lesz ellensúlyozni az az építés, a fenntartás, az üzemeltetés következtében kibocsátott összes szén-dioxidot, jó néhány környezetvédelmi csoport bírálta ezt az állítást, zöldmosással vádolva a szervezőket.

A károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések ellenére a 2022-es torna igencsak szén-dioxid-intenzívre sikerült. Méghozzá azért, mert Katar nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, nagyon meleg ország, ráadásul az vébé előtt alig volt megfelelő létesítmény a területen, tehát mindent a semmiből kellett felhúzni. A sivatag kellős közepén zöldfüves pályát csinálni, illetve olyan létesítményeket építeni, ahol az átlagember nappal is képes életben maradni, igencsak energiaintenzív feladat, amit a karbonkreditekkel való kereskedelem sem old meg.

Katar fenntarthatósági stratégiája a kibocsátás lehető legjobb minimalizálására támaszkodott, ám ennek komoly korlátai voltak, például hogy a semmiből kellett stadionokat építeni, azokat pedig zsúfolt tömeggel üzemeltetni a sivatagban. A rendezők a fennmaradó kibocsátásokat szén-dioxid-kreditekkel akarták kompenzálni. A beszámítás gyakorlata egyébként is mindig kritikus, de különösen kétségesek azok a módszerek, amelyekkel a katari világbajnokságot nettó nullára sikerült kihozni.

„A rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálata komoly kétségeket vet fel ezzel az állítással kapcsolatban, amely valószínűleg alábecsüli a vébé valódi károsanyag-kibocsátási szintjét és a klímára gyakorolt hatását” – írta a Carbon Market Watch (CMW) nonprofit szervezet az év elején közzétett jelentésében. Gilles Dufrasne, a CMW globális szén-dioxid-piaci vezetője szerint nem kérdés, hogy a világbajnokságot nm lehet szén-dioxid-semlegesnek minősíteni.

Katar erősen függ az importtól, így minden szükséges építkezés még inkább környezetszennyezővé válik. Még a játékfelületekhez használt fűmagokat is külföldről, az Egyesült Államokból szerezte be, igaz, klímaszabályozott repülőgépeken. A magvak elvetése után egyetlen futballpálya fenntartásához novemberben és decemberben – amikor Katarban a hőmérséklet 20-25 fok körül van, a nyáron tapasztalt 40 helyett – napi 10 ezer liter vízre van szükség, ráadásul 144 focipályát építettek az országban. A sivatagban nem jön könnyen a víz, a tengervíz sótalanítása sok energiát igényel, míg az ország elektromos áramának közel 100 százaléka olajból és gázból származik.

Nem meglepő, hogy a FIFA hivatalos üvegházhatásúgáz-kibocsátási előrejelzése szerint a vébé körülbelül 3,6 millió tonna szén-dioxidot termelt. Ez 1,5 millióval több, mint az előző, 2018-as oroszországi rendezvény, és magasabb, mint egyes országok egy év alatti kibocsátása.

A vébé nyolc stadionjából hét a semmiből épült, a nyolcadikat, a Khalifa Internationalt felújították. Többnyire helyi, újrafelhasznált, illetve újrahasznosított anyagokból készültek, és hivatalosan fenntarthatónak minősülnek (bár a tanúsító szervezet a katari állami vagyonalap által létrehozott ingatlanbefektetési társaság tulajdonában van). A Stadium 974-ben szállítókonténereket használnak építőelemként, ami lehetővé teszi, hogy a verseny után teljesen szétszereljék és összeszereljék az építményt egy másik helyen.

A FIFA szerint a vébé infrastruktúrájának kiépítése és üzemeltetése a világbajnokság teljes kibocsátásának mintegy negyedét teszi ki. A kibocsátások több mint fele az utazáshoz, egyötöde pedig a szálláshoz kapcsolódik. Az esemény kibocsátási lábnyomához a legnagyobb mértékben a beérkező légi közlekedés járul hozzá, amely a károsanyag-kibocsátás 44 százalékáért felelős.

Ez azt jelenti, hogy Katarnak még 3,6 millió szén-dioxid-kibocsátási egységet kellett vásárolnia az esemény ellensúlyozására. Ők azonban ahelyett, hogy a meglévő szabványok szerint ellenőrzött termékeket vásároltak volna, létrehozták a saját rendszerüket, a Global Carbon Councilt, ami aggályokat vet fel az átláthatóság és a legitimitás terén. Ez viszont a jóváírásának nagy részét megújuló energiával kapcsolatos projektekre teszi, amelyeket kifejezetten azért építettek, hogy ellensúlyozzák a máshol jelentkező kibocsátást, azaz a katari vébé szénsemlegessége tehát finoman szólva is kétséges – írta az ngreport.com.