Költöző madarak milliói hiányozhatnak Magyarországról jelenleg, ennek pedig minden valószínűség szerint a klímaváltozás az oka. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület téli madárszámlálást hirdetett, hogy felmérje az országban lévő állományt.

Az utóbbi időben sokan fordultak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez azzal, hogy kevés madarat látnak a közelükben lévő etetőknél. A helyzet sokfelé hasonló az országban, sőt, azt lehet mondani, hogy a jelenlegi állapot egy hosszabb trendbe illeszkedik.

A klímaváltozás hosszú ideje hat a hazai madárpopulációk méretére, de az utóbbi 5-6 évben nagyon látványos lett a változás. Tíz éve még egy télen négyzsáknyi magot is megettek a saját etetői környékén élő madarak egy tél alatt, három évvel ezelőtt viszont egyetlen zsáknak az ötöde sem fogyott el.

A különböző fajok egyedszámában bekövetkező változásokat a jövőben remélhetőleg sokkal pontosabban tudjuk követni, méghozzá azoknak a közösségi madárszámlálásoknak köszönhetően, amelyeket az egyesület indít, uniós támogatással. Ezek első etapja a héten kezdődött, Nagy Téli Madárles néven. A kampányban bárki részt vehet, akinek van kedve madarakat számolni egy etető közelében, majd az adatokat feltölteni egy Turdus nevű telefonos alkalmazás segítségével. Az akció február végéig tart „Arra kérjük a résztvevőket, akik nem csak a háromnapos kezdeti kampányban szeretnének részt venni, hogy hetente egyszer, lehetőleg ugyanazon a napon, lehetőleg délelőtt számolják a madarakat. Ez csak harminc perc alkalmanként” – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Az új kampány segítségével az időnként félrevezető egyéni megfigyelések helyett nagy minta alapján lehet majd felmérni a hazai madárállomány állapotát. Hosszabb távon pedig az is látszik, hogyan változnak a különböző fajok egyedszámai. Maga a változás borítékolható, és nem csak hazai okok miatt.

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok.
Emellett a madárhiány érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre. A jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a hazai vonulók, részleges vonulók már elhagyták az országot.
Végül, de nem utolsósorban a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ennek a négy hatásnak az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte szó szerint kiürül. Nemhogy látni nem lehet őket, hallani sem lehet az énekesmadarak jelzőhangjait, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik meg a kihelyezett élelmen.

(fotó: Freepik)