Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát az elmúlt két évben.

A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát. A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó La Nina légköri jelenség miatt, míg a Nagy-Britannia egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett.

A 2021 februárjában Kínában tapasztalható forróságot négyszer–hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A szintén ebben az évben volt dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének az esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok.

Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban képesek felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását. A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság mintegy nyolcvanszorosára növelte.

A 2021. októberi dél-koreai hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben csak 6250 évente egyszer fordulna elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.

(MTI, fotó: Freepik)