Lassan, de határozottan gyógyul a Földet védelmező ózonréteg. Ebben az ütemben mintegy 43 év múlva szűnik meg az Antarktisz feletti ózonlyuk.

Az ENSZ megbízásából negyedévente elvégzett tudományos felmérés 35 évvel azt követően észlelt javulást, hogy a világ országai vállalták, hogy beszüntetik a Föld légkörében lévő ózonréteget vékonyító vegyi anyagok gyártását. Az ózonréteg védelmez a bőrrákot, szürkehályogot okozó és vetést megrongáló káros sugárzások ellen.

Az Amerikai Meteorológiai Társaságban ismertetett jelentés szerint a folyamat lassú. A légkör felső részében található, átlagosan 30 kilométer vastag ózonréteg várhatóan 2040-re áll vissza az 1980 előtti állapotokhoz. Az Északi-sarkvidék felett várhatóan 2045-re, az Antarktisz felett pedig 2066-ra áll teljesen helyre.

Természettudósok és környezetvédők világszerte hosszú távú erőfeszítéseket tettek az ózonlyuk begyógyítása érdekében. 1987-ben a montreali jegyzőkönyvben betiltották a hűtőszekrényekben és aeroszolok hajtóanyagaként használt vegyi anyagokat. Ezek a klórt és/vagy fluort tartalmazó halogénezett szénhidrogén-származékok.

„Az ózonréteg védelmére tett lépések előzményként szolgálnak a klímavédelemhez. Az »ózonevő« vegyi anyagok megszüntetésében elért sikerünk arról tanúskodik, hogy tehetünk – és sürgősen tennünk is kell – a fosszilis üzemanyagot felváltása, az üvegházhatás csökkentése érdekében, hogy korlátozhatjuk a felmelegedést” – írta közleményében Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszövetség főtitkára.

Az ózonréteg rongálásában nagy szerepet játszó két vegyület alacsonyabb szinten van jelen a légkörben – mondta Paul Newman, a tudományos felmérést végző testület társelnöke. A klór szintje 11,5 százalékkal csökkent az 1993. évi csúcs után, az ózonréteget jobban károsító, de a levegőben kisebb mennyiségben található brómé pedig 14,5 százalékkal esett vissza az 1999-es rekordhoz képest. A bróm és klór szintjének növekedése megállt és csökkenőben van, ami a montreali jegyzőkönyv hatékonyságáról tanúskodik – tette hozzá.

Az antarktiszi természetes időjárási jelenségek szintén befolyásolják az ózonlyuk szintjét, amely ősszel éri el a tetőpontját. Az elmúlt pár évben ezért némileg ismét kissé nagyobbak voltak az ózonlyukak, de az általános tendencia a gyógyulás – mondta Newman. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója szerint az ózonlyuk gyógyulása évente kétmillió embert ment meg a ráktól.

(MTI, fotó: Freepik)