Legnagyobb tavunk gazdasági potenciáljának megóvását szolgálja az 5,14 milliárd forintos, az idén október 31-ig megvalósuló fejlesztés.

A Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszú távon fenntartható kezelésére elnevezésű projekt célja a tó vízminőségi állapotának javítása, elsősorban a befolyó vizeken érkező uszadék, hordalék és szerves tápanyagok visszatartásával.

A Balaton terhelésének enyhítésére az elmúlt három évtizedben jó néhány intézkedésre került sor, több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és a felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. Az újabb, az Európai Unió és a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásával zajló projektben ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója kezdődött el.

Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, valamint a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely szűrőfunkciót lát el. A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő idő után a növényzet tápanyagfelvétele miatt az innen kifolyó vizek minősége kedvezőbb.

A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádasszűrő mező reaktiválásával nő a tápanyag-visszatartás hatásfoka, így a vízminőség-védelmi funkció is javul. További hat kis vízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg, emellett elvégzik a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációját is. A Balaton legnagyobb vízminőség-védelmi létesítménye, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi.

(MTI)