Az 1800-as évek közepe óta mintegy 55 százalékkal nőtt a légköri por mennyisége, és az elmúlt évtizedekben a felszálló por jelenléte csökkentette a globális felmelegedés mértékét.

Ötvenöt százalékkal emelkedett a légköri por mennyisége az 1800-as évek közepe óta, ami a felmelegedés 8 százalékát elfedhette a szén-dioxid-kibocsátás miatt.

A légkör- és a klímakutatók a vizsgálati eredményeiket összevetve arra jutottak, hogy a por valamennyire ellensúlyozta az üvegházhatást okozó gázok felmelegedést okozó hatásait. A Nature Reviews Earth and Environment című folyóiratban megjelent tanulmányban felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi klímamodellek nem veszik figyelembe a légköri por hatását.

Becsléseik szerint 26 millió tonna por van a légkörünkben, és a porban található ásványi részecskék visszaverhetik a napfényt a Földről, és szétoszlathatják a magasan a légkörben lévő cirrusfelhőket, amelyek felmelegítik a bolygót. Az óceánba hulló por elősegíti a fitoplankton – az óceánban élő mikroszkopikus növények – növekedését, amelyek elnyelik a szén-dioxidot és oxigént termelnek.

Ugyanakkor a por egyes esetekben melegítő hatású is lehet, hiszen elsötétíti a havat és a jeget, amelyek ezáltal több hőt szívnak magukba, de mindent egybevetve, a pornak inkább a hűtő hatása érvényesül. Bár az éghajlati modellek eddig meglehetősen pontosan megjósolták a globális felmelegedést, egyelőre nem tudták meghatározni a por szerepét ebben a folyamatban – írta a sokszinuvidek.24.hu.

(fotó: Freepik)