Hatvan év alatt harmadára csökkent az átlagos hóvastagság a magasabban fekvő területeinken.

Míg az 1960-as, 70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, az 1980-as évektől a hómennyiség egy kicsit később, februárban érte el a maximumát, és jelentősen csökkent, nagyjából megfeleződött. A legutóbbi két évtizedben ez még tovább változott, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát.

A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent, idehaza a folyamat az adatok alapján leginkább az Északi-középhegységben észlelhető. Az elemzés szerint 73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi átlagos gyakorisága megmaradjon. Amennyiben nem csökken a károsanyag-kibocsátás, úgy 2060 után – legalábbis az éves változékonyságot figyelembe véve – nem vagy alig lesz síelésre alkalmas nap a magyarországi hegyekben – írta a player.hu a masfelfok.hu cikke alapján.

(fotó: Freepik)