Véget vethet az ész nélküli halászatnak, az ellenőrizhetetlen mélyfúrásoknak, az élővilágot veszélyeztető hajózásnak az ENSZ.

A szervezet konferenciáján negyvenórás ülés után sikerült elfogadni a nyílt tengerek élővilágának védelmét célzó első nemzetközi egyezményt New Yorkban. Ezzel a tagállamok egy 15 éves vitára tettek pontot.

Ez lesz az első globális biodiverzitási egyezmény, amely rögzíti, hogy 2030-ig a világ óceánjainak legalább 30 százalékát nemzetközi védelem alá kell vonni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemzetközi felügyelet alá kerül a halászat, a hajózás, a mélytengeri bányászat és más hasonló gazdasági projektek, expedíciók, ezek környezeti hatásait pedig elvileg szigorúan ellenőrizni fogják, a nyílt tengerek biológiai sokféleségének védelmében.

A világ óceánjainak kétharmada nyílt tenger, és ezért eddig nagyrészt a jogi szabályozáson kívül eső területnek számított. Az óceánok védelméről 1982-ben született egy ENSZ-megállapodás, amely kijelölte ugyan a nyílt tengerek határait – ahol minden tagállamnak joga van halászni, hajózni és kutatásokat végezni –, de a nemzetközi védelem mindössze a nyílt tengerek 1,2 százalékára terjedt ki.

A mostani megállapodással a védelem alá vont területeken meghatározzák, hogy hol mennyi halat lehet majd lehalászni, és a hajózási útvonalakat, valamint a mélytengeri bányászatot is szabályozzák.
Ez a mostani ENSZ-megállapodás ugyanakkor csak akkor lesz valóban történelmi, ha a tagállamok is ratifikálják, ráadásul jó néhány nemzetközi testületet fel kell állítani, hogy érvényre is tudják juttatni az egyezményt.

(MTI)