A második legmelegebb telén van túl Európa, a kontinens jó részén átlagon felüli hőmérsékleteket mértek. Bár nem kellett annyit fűtetünk, az éghajlatváltozás aggodalomra ad okot.

Az európai uniós Copernicus Climate Change Service adatai szerint az átlaghőmérséklet 2022 decembere és 2023 februárja között 1,4 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991 és 2020 közötti időszak átlagánál az északi féltekén. Ennél melegebbnek csak a 2019/2020-as tél bizonyult.

Februárban Európa keleti és északkeleti részein az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékleteket mértek, amit januárban és decemberben komoly hőhullám előzött meg. A rekordmagas téli hőmérsékletet Franciaországtól Magyarországig megtapasztalhatta az európai lakosság, a havazás hiánya a síszezont is kedvezőtlenül érintette. A nyár szintén rekordot döntött, 2022 nyara volt eddig a legmelegebb Európában.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataiból kiderül, hogy idehaza a 2022/2023-as tél a második legenyhébb volt 1901 óta. Azaz folytatódott az enyhe telek sorozata, ami hatodik éve tart. Magyarországon a mostani rekordot csak a 2006/2007-es tél döntötte meg. Az OMSZ szerint országos átlagban az 1991–2020-as átlagnál (0,3 Celsius-fok) 2,7 fokkal melegebb volt ebben az évszakban, jelentősebb hideg időszak egyáltalán nem fordult elő.

A nagyon enyhe idő mellett sok csapadék hullott télen, az országos átlagos csapadék a normál másfélszerese volt, ezzel az idei a kilencedik legcsapadékosabb tél lett a 20. század eleje óta.
A rendkívüli időjárás persze nemcsak a síszezont érinti, hanem kockázatot jelent a mezőgazdaság és a vadon élő állatok számára is. A hőmérséklet-emelkedések miatt ugyanis a növények idő előtt elkezdhetnek növekedni, az állatok pedig hamarabb ébredhetnek fel a téli álomból, ám a későbbi hidegfrontok elpusztíthatják őket – írta a magyarnemzet.hu.