Hatalmas alaszkai kőolajmező kiaknázására adott engedélyt az amerikai elnök a környezetvédők tiltakozása ellenére.

A Willow-projekt keretében akár 199 fúrótornyot is létesíthetnek három kitermelési helyen. Kompromisszumos megoldásként a washingtoni kormány az eredetileg javasolt öt helyett csak három fúrási helyszínt engedélyez, és megtiltja a kőolaj kitermelését Alaszka más részein és a Jeges-tengeren. A környezetvédők tiltakoznak, szerintük az elnök kockára teszi a klímavédelmi célok elérését az általuk időzített szénbombának tartott Willow-projekttel. Úgy vélik, az súlyos károkat okoz az éghajlatra és az élővilágra nézve, ezért azonnal le kellene állítani.

A 8 milliárd dolláros javaslat az elmúlt hetekben hatalmas online tiltakozást gerjesztett, különösen a fiatal klímaaktivisták körében a TikTokon, akik azzal érveltek, hogy a Willow nem egyeztethető össze Biden elnök ígéreteivel, hogy az USA vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A Fehér Házba több mint egymillió tiltakozó levél érkezett.

A ConocoPhillipsnél, a beruházást végző szénhidrogén-kutatással és -kitermeléssel foglalkozó amerikai multinacionális vállalatnál ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a projekt helyi befektetéseket és több ezer munkahelyet teremt.

Mindhárom törvényhozó, aki Alaszkát képviseli a kongresszusban – köztük egy demokrata –, a projekt jóváhagyását szorgalmazta mint rendkívül szükséges beruházást a régióban élők számára. Azzal is érveltek, hogy az hozzájárulna a hazai energiatermelés fellendítéséhez és csökkentené az USA függőségét a külföldi olajtól.

Az Alaszka távoli északi lejtőjén található projekt az elmúlt évtizedek legnagyobb olajfejlesztése a régióban, amely révén napi 180 ezer hordó olajat is kitermelhetnek. Az amerikai földgazdálkodási hivatal becslései szerint ez azt is jelenti, hogy a 30 éves élettartama alatt a projekt 278 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt is termelhet – írta a hu.euronews.com.