A szakértők szerint az évtized végére mindennapos lesz a vízkrízis, a kereslet akár 40 százalékkal is meghaladhatja majd a kínálatot. Így az egyes országoknak el kell kezdeniük a vízzel mint globális közkinccsel gazdálkodni.

Az ENSZ Vízkonferenciája előtt fogalmazták meg szakértők az ajánlásaikat a krízishelyzet kialakulásának megőrzésére: ezek szerint a kormányoknak sürgősen fel kell hagyniuk a víz túlzó használatának mezőgazdasági támogatások révén való segítésével, és a bányászattól a feldolgozóiparig minden iparágat rá kell venni, hogy felülvizsgálja pazarló gyakorlatát. A jelentés szerzői szerint a nemzeteknek el kell kezdeniük a vízzel mint globális közkinccsel gazdálkodni, mivel a legtöbb ország vízellátása nagymértékben függ a szomszédaitól, a túlzott felhasználás, a szennyezés és az éghajlati válság pedig globálisan veszélyezteti a vízkészleteket.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni. Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója és a jelentés egyik vezető szerzője elmondta, hogy a világ jelenlegi hozzáállása katasztrófához vezet. „Vízválságban vagyunk, visszaélünk a vízzel, szennyezzük és megváltoztatjuk az egész globális hidrológiai ciklust azáltal, amit az éghajlattal teszünk. Ez egy hármas válság – fogalmazott.

A jelentés az alábbi hét ajánlást fogalmazza meg:
– A globális vízkörforgást globális közjóként kezeljük, amelyet kollektívan és közös érdekünkben kell védeni.
– Biztosítsuk a biztonságos és megfelelő vízellátást minden veszélyeztetett csoport számára, és az iparral együttműködve növeljük a vízzel kapcsolatos beruházásokat.
– Szüntessük meg a víz alulértékelését. A megfelelő árképzés és a szegények célzott támogatása lehetővé teszi a víz hatékonyabb, igazságosabb és fenntarthatóbb felhasználását.
– Csökkentsük a túlzott vízfogyasztását támogató mezőgazdasági finanszírozások mennyiségét, valamint a vízrendszerek szivárgását.

– Hozzunk létre igazságos vízügyi partnerségeket, amelyek képesek finanszírozást mozgósítani az alacsony és közepes jövedelmű országok számára.
– Tegyünk lépéseket még ebben az évtizedben a vizes élőhelyek és a kimerült felszín alatti vízkészletek helyreállítása, az iparban felhasznált víz újrahasznosítása, a vizet hatékonyabban használó precíziós mezőgazdaságra való áttérés, valamint a vállalatok „vízlábnyomukról” való jelentéstétele érdekében.
– Reformáljuk meg a vízügyi irányítást nemzetközi szinten, a víz kérdését bevonva a kereskedelmi megállapodásokba. Az irányításnak figyelembe kell vennie a nőket, a mezőgazdasági termelőket, az őslakosokat és a vízvédelem frontvonalában állókat is – írta az infostart.hu.

(fotó: Freepik)