Nem a klímaváltozás jelenti az egyedüli kihívást a növénytermesztés számára: az input- és üzemanyagárak az egekben, csökken a jövedelmezőség. Ráadásul egyre gyakoribb a fagyás, jégverés, hirtelen váltakozó hideg- és hőhullámok vagy épp a szélsőséges szárazság.

Mindezekhez a növények nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni, így a gazdáknak kell reagálniuk rá, különös tekintettel a talajra. Az utóbbi évtizedekben a talajélet drasztikus romlásáért a monokultúra, a túlzásba vitt vegyszer- és műtrágyahasználat, a szervesanyag-utánpótlás elmaradása, a szélsőséges vízellátottság (kiszáradás, belvizek) egyaránt felelt. Ezért például az aszálytűrés, a talajok vízháztartási jellemzőinek támogatása kritikus jelentőségű lesz a következő évtizedekben! – mondta dr. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Greenman Kft. szakértője.

A szakértő kiemeli: súlyos gondot jelez, hogy a szármaradványok lebomlásának kérdése visszatérő probléma. Korábban egyértelmű volt, mi a sorsa a termelés után földön hagyott szerves anyagoknak. Ma már a túl lassan, nem kellő időben végbemenő bomlási folyamatok a talaj emésztési zavarait jelzik. A talaj és a talajélet a növényeknek olyan, mint az állatoknak a bélcsatorna: ez az emésztő szervrendszerük, amely a gazdák és hobbikertészek felelőssége, hogy egészséges maradjon.

De nem mindegy a földművelésben alkalmazott technológia. Mint ahogy az embernél is az egészséges emésztés nagyrészt a jótékony baktériumoknak köszönhető, úgy egy termőképes talaj alapja is ezek a földben található parányi lények jólléte. Hiába tápoldatozzuk a földet, forgatjuk át vetés előtt vagy locsoljuk kielégítően, ha ezeknek a jótékony baktériumoknak az egyensúlya felborul. Az elhanyagolt vagy rosszul kezelt termőtalajainkban a talajéletet olyan készítményekkel tudjuk helyreállítani, amelyben a mikrobák egy sok fajból álló, együttműködő közösséget alkotnak, anyagcsere-folyamataikkal egymást támogatva, sokkal hatékonyabban veszik fel a versenyt a kedvezőtlen feltételekkel, segítik egymást és az őshonos, hasznos talajlakó fajokat is az elszaporodásban.

A klímaváltozás következménye, hogy megszaporodtak a szélsőséges időjárási helyzetek: túl enyhe telek, fagyos tavaszi napok, erős UV-sugárzás, extrém meleg és az ebből fakadó hosszan tartó aszály és a ritkább, de intenzívebb csapadék, mely ráadásul rosszkor érkezik. Kiemelt problémát okoz továbbá a lehulló csapadékmennyiség rossz eloszlása. Ennek intő jele már az erdőkön is megfigyelhető volt tavaly nyár végén, amikor korosabb fák, komplett erdőrészek kezdtek el idő előtt, már augusztusban sárgulni, amelynek valószínű oka a kritikus talajvízszint-csökkenés. A környezeti stresszorok hatására a növényállományok inkább ki vannak téve a kórokozóknak és kártevőknek, nem beszélve arról, hogy bizonyos ágazatokban már érezhető a beporzó rovarok hiánya is.

Az utóbbi évek világban zajló eseményei is megtépázták a mezőgazdaságot: A Covid okozta ellátási zavarokat követte a háború miatt kialakult világpiaci áremelkedés az energia, az üzemanyag, a műtrágya és az élelmiszer terén. Ez termelési és piaci oldalról is elbizonytalanította a termelési folyamatot, a fenntarthatóság eszméje pedig még inkább háttérbe szorult.