Még sosem olvadt úgy a grönlandi jégtakaró, mint ahogy most, és ez a folyamat a jövőben még gyorsabb lehet. Ha a globális felmelegedés fokozódik, hét méterrel is megnövekedhet a tengerszint.

Dennis Höning, a potsdami klímakutató intézet kutatója szerint nem is arról van szó, hogy sikerül-e tartani az előirányzott felmelegedési szintet, hiszen attól még nem lesz hirtelen katasztrófa, ha a hőmérséklet emelkedése átlépi a kétfokos határt. Annál nagyobb a baj, ha nem sikerül mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, ugyanis az általuk felállított modell szerint ez vezethet egy olyan fordulópontig, ahonnan már nem lehet megóvni a jégtakarót.

A kutatók egy húszezer évre előretekintő szimuláció alapján úgy gondolják, hogy az első határ az ezer gigatonnás karbonemisszió lehet: ez vezethet ahhoz a törésponthoz, ami után a jégtakaró déli része jóvátehetetlen károkat szenved. Ezt a határt a 45 éven belül elérhetjük. Ha nem csökken a karbonemisszió, ennyi idő kell ahhoz, hogy összesen ennyi kibocsátást halmozzunk fel. A jégtakaró déli részének elolvadása tízezer éves alat 1,8 méteres tengerszint-emelkedéssel járna.

A következő töréspont a 2500 gigatonnás karbonkibocsátás, mivel ennek már nemcsak a déli rész esne áldozatul, hanem nagyjából az egész jégtakaró elolvadna. Ekkor a tengerszint már 6,9 méterrel emelkedne.

Ez a kalkuláció nemcsak a hőmérséklet emelkedését, hanem a jég viselkedését is figyelembe veszi, a kutatók ezért számolnak inkább töréspontokkal, nem pedig hőmérsékleti adatokkal: a károsodás már akkor is visszafordíthatatlan lenne, ha a töréspont után valahogy sikerülne megfékezni a felmelegedést. Höning szerint ha sikerülne betartani a párizsi egyezményben foglalt klímacélokat, nagy valószínűséggel sikerülne elkerülni a visszafordíthatatlan károsodást. Alexander Robinson, a madridi Complutense Egyetem klímakutatója szerint viszont nem érdemes kockáztatni, minél hamarabb sikerül csökkenteni az emissziót, annál valószínűbb, hogy a jégtakaró megmarad – írta a qubit.hu.