Az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
Ezek a mélytengeri áramlatok 2050-re 40 százalékkal is lelassulhatnak, ezáltal csökken az óceánok szén-dioxid-elnyelő képessége. Az áramlatok a létfontosságú hőt, oxigént, szenet és tápanyagokat szállítják a föld körül. Korábbi kutatások már jelezték, hogy az észak-atlanti áramlás lassulása miatt Európa éghajlata hidegebbé válhat.
A tanulmány magyarázata szerint az óceáni áramlatok a hideg, sűrű, sós vizet az Antarktisz környéki tengerfenék felé terelik. Ám a sarki jég olvadása miatt keletkező édes víz felhígítja a sűrű sós vizet, a lefelé irányuló mozgás pedig lelassul. A kutatók kiemelték, hogy a mélytengeri áramlatok évezredeken át viszonylag stabilak voltak az északi és a déli féltekén, de globális felmelegedés megzavarta őket.
Matthew England professzor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy modellezésük szerint – amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás a mostani ütemben folytatódik – az antarktiszi áramlatok a következő 30 évben több mint 40 százalékkal lelassulnak, és félő, hogy ez az összeomlásukhoz vezet.
A mélytengeri áramlat összeomlásával az óceánok 4000 méteres mélység alatti áramlatai leállnának, ami England szerint csapdába ejtené az óceán mélyén lévő tápanyagokat, és így kevesebb tápanyaghoz jutna az óceán felszínéhez közeli tengeri élővilág.
Készültek programok a tenger védelmére, ám a 2018-as Atlasz-tanulmány már korábban megállapította, hogy az Atlanti-óceán keringési rendszere gyengébb, mint bő ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott. A tanulmány rámutatott arra, hogy az atlanti meridionális áramlási rendszer változása lehűtheti az óceánt és Északnyugat-Európát, továbbá hatással lehet a mélytengeri ökoszisztémákra.
Az ausztrál kutatók hangsúlyozták, hogy az áramlatok lelassulása a globális ökoszisztémára és a halászatra is súlyos hatással lehet. Emellett felgyorsíthatja az Antarktisz jegének olvadását, ami miatt még több édes víz jutna az óceánba, tovább lassítva az áramlatok keringését. A kutatók modellje szerint az Antarktisz áramlatainak lelassulása kétszer olyan gyors lehet, mint az Atlanti-óceán északi részén található áramlatoknál.
(MTI)