Zöldmánia

Így spórolhatunk az autózáson

A GreenGo összegyűjtötte az ellenérveket és az azokat cáfoló tényeket a saját autó és a közösségi gépjármű tényleges költségeiről.

Sokan úgy gondolják, hogy a saját autó ad igazi rugalmasságot a közlekedésben. Ez igaz, ám kérdés, hogy szükségünk van-e erre a mozgástérre. A Jövő Mobilitása Szövetség által publikált nemzetközi kutatás szerint ugyanis a saját autók az idő 96 százalékban kihasználatlanul állnak, különösen akkor, ha a háztartás egy második autót is fenntart. Ilyen kis intenzitás mellett érdemes megfontolni a közösségi autózást, sőt akkor is, ha ennél jóval gyakrabban autózunk.

A sokféle és nem rendszeres költség miatt a legtöbben nem látják át, hogy valójában mennyibe is kerül nekik a saját kocsi használata. A GreenGo ezért részletes kalkulációt készített egy 14 és egy 4 éves autóra vonatkoztatva, heti 4-5, illetve mindennapos használat esetén. A számítások során a saját gépjármű teljes fenntartási költségét vizsgálták, beleértve az olyan kiadásokat, mint a kötelező biztosítás, a gépjárműadó, a műszaki vizsga és az évi átlagos szervizköltség. Az eredmény az lett, hogy évi 9000 megtett kilométer az a határ, amely fölött megéri saját kocsit fenntartani. Ez alatt takarékosabb megoldás a carsharing, még napi autóhasználat mellett is – amennyiben a lakóhelyünkön hozzáférhető.

Ezzel együtt a magyar sofőrök szeretik a saját autójukat vezetni és nem szívesen ülnek olyan járműbe, amelyet mások is használnak, mert kétségeik vannak annak állapotát illetően. Ám az autómegosztó szolgáltatás alapja, hogy a bérelhető kocsi tisztán, feltöltve, az évszaknak megfelelő műszaki állapotban kapjuk meg, ráadásul a szervizelés, a baleseti károk és a parkolási díj sem a mi dolgunk. Emellett a carsharing segít enyhíteni a folyamatosan romló parkolóhelyhiányt, mert egy megosztott gépjármű 6-12 sajátot vált ki, így a levegőszennyezést is csökkenti.

Egyre több embert foglalkoztat, hogy az elektromos autók akkumulátorai vajon újrahasznosíthatók-e, vagy a meglehetősen nagy tömegű pakkok kimerülésük után hulladékként terhelik a környezetet. Itt két területen is folyamatos fejlődés tapasztalható. Egyrészt a kapacitásuk egy részét megtartó, de elektromos autókban már nem használható aksik tovább működhetnek gyárakban vagy a városi infrastruktúra energiaforrásaiként, de még háztartásokban is. Másrészt 2019-ben az EU-ban értékesített hordozható akkumulátoroknak már az 51 százalékát gyűjtötték be újrahasznosítás céljából, és ez arány az új irányelveknek megfelelően 2030-ra várhatóan 73 százalék lesz.

ÍRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE


Kapcsolódó CIKKEK