Bécsben is gondot okoz, hogy a nyári hőségben nem jutnak elég vízhez a városi fák. Erre jelenthet megoldást a szivacstégla, amely a fák gyökeréhez vezeti az esővizet.
Ránézésre betonkocka, a gyakorlatban azonban a túlélést jelentheti a fáknak a szivacstégla nevű bécsi találmány, amely a fák gyökeréhez vezeti az esővizet. A kívülről betontéglához hasonlító szivacstégla belsejében egy szelep található, amelyet egy elektronika nyit vagy zár attól függően, hogy a szenzorok érzékelnek-e vizet vagy sem. Az elektronika némi késleltetéssel nyitja csak ki a szelepet, hogy az első adag, az útról bemosott szennyeződéseket is tartalmazó esővíz a hagyományos módon a csatornarendszerbe folyhasson és csak a tisztább esővíz jusson a fa tövéhez. Egy hőmérséklet-érzékelő garantálja, hogy a téli pihenőidőszak alatt – ha a hőmérséklet nem éri el a 8 Celsius-fokot – ne nyisson ki a szelep.
A szivacstégla elektronikája napelemmel működik, ezt egy átlátszó burkolat védi, amelyre rá is lehet lépni, sőt rá is lehet hajtani. Arra az esetre, ha napokig – esetleg hetekig – nem sütne ki a nap, akkumulátorok biztosítják az áramellátást. A szivacstégla előnye, hogy akár új fák ültetésekor, akár meglévők esetén könnyedén beépíthető a favermet övező szegélybe.