Ahogy egyre több hőhullámmal szembesül az emberiség, úgy szereznek be egyre többen légkondicionáló berendezést, ez azonban jelentősen növeli az energiaigényt.

A klímaváltozás következtében a mérsékelt égövi országokban olyan hőhullámokat tapasztalnak, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az amúgy is forró nyarakról ismert területeken pedig egyre többször fordul elő, hogy a kánikula egyre elviselhetetlenebb. Emiatt a következő években több millióan fognak világszerte légkondicionálókat vásárolni.

Bár a klímaberendezés gyors megoldás a hőguta ellen, megnehezíti az energiaátmenetet: ugyanis minél több légkondicionálót helyeznek üzembe, az annál nagyobb terhet ró a helyi energiaellátásra. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a lakások hűtése lesz a következő három évtizedben a globális villamosenergia-igény egyik fő mozgatórugója, a szervezet úgy számol, hogy 2050-ig minden másodpercben körülbelül tíz új légkondicionálót adnak el.

Az IEA számításai szerint a ventilátorok, a párátlanítók és a légkondicionálók működése évente több mint 2000 terawattóra villamos energiát használ fel, ami az egész afrikai áramfogyasztás két és félszerese és a globális áramfogyasztás mintegy 10 százaléka. Ez a mennyiség 2050-re 6200 terawattórára emelkedik, mivel egyre több otthoni légkondicionálót szerelnek majd be világszerte.

Az Egyesült Államok és a Közel-Kelet egyes részein a nyári napokon az áramigény több mint kétharmadát már most is a lakások hűtése teszi ki, Szaúd-Arábiában a légkondicionálók működése a teljes éves igény 70 százalékát adja. A szakértők úgy vélik, hogy a nagy népességű országokban – például Kínában, Indiában és Indonéziában – egyre több berendezést helyeznek üzembe. A lakások hűtése 2050-ben több energiába kerül majd, mint a különböző háztartási gépek működtetése, ezért elengedhetetlen a hálózat fejlesztése.

Egy másik módszer, hogy a kormányok arra ösztönzik az embereket, hogy minél hatékonyabb légkondikat szerezzenek be, így számítások szerint 45 százalékkal lehet csökkentetni az energiaigényt. Ráadásul a villamosenergia-hálózat beruházási és üzemeltetési költségei is jelentősen mérséklődnének. Kevésbé látják rózsásan a helyzetet a Birminghami Egyetem kutatói, szerintük a szükséges energiaigény valószínűleg háromszorosan haladja meg az IEA becslését – írta a vg.hu.