Kétmilliárd ember élhet olyan helyen 2030-ra, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot.
Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 400 millióra lehetne csökkenteni azok számát, akiknek élhetetlenné válik a lakhelye az éghajlatváltozás miatt. A legsúlyosabb változásokkal a nagy népességű és már most is meleg éghajlatú országok szembesülnének, elsősorban India és Nigéria.
Indiában 1991 és 2018 között a nyári hőség miatti halálesetek több mint egyharmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.
Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, holott az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak. A gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élőkre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel.
Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa kiemelte: a növekvő hőmérséklet miatt emelkedhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a kognitív teljesítmény, a tanulási képesség, a termésátlag, emellett a felmelegedés kedvezőtlen hatással van a terhességekre, növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.
Az emberi civilizáció korábban a 13–25 Celsius-fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb a halálozási ráta, alacsonyabb a termésátlag és a gazdasági növekedés. Jelenleg mintegy hatvanmillióan élnek ezen az éghajlati kereten kívül, a globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével pedig további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé. A kutatók számításai szerint, ha a felmelegedés tovább folytatódik, akkor 2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az „éghajlati résen” kívülre.
A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az éghajlat a vártnál érzékenyebben reagál a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokra, a globális átlaghőmérséklet 3,6 fokkal emelkedhet, így a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülne – írta player.hu.
(fotó: Freepik)
