A klímaváltozás okozta változékony időjárás miatt különösen sok halálos áldozatot szedett a Mount Everesten az idei hegymászószezon.

Az idén eddig 12 olyan hegymászó halálát erősítették meg, aki a világ legmagasabb hegyét próbálta meghódítani, öt embert pedig hivatalosan eltűntként tartanak nyilván, köztük Suhajda Szilárdot, akinek a keresését múlt hét végén adta fel a nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat.

A nepáli idegenforgalmi minisztérium szerint az időjárási körülmények az idén nem kedvezők a csúcs meghódításához, főként ez okozta a 17 hegymászó halálát. A klímaváltozásnak jelentős következményei vannak a hegyekben. Évente 5-10 hegymászó halt meg a Mount Everesten az utóbbi időben. Kiemelkedően tragikus év volt a 2014-es, amikor szintén 17 halálesetet jegyeztek fel, akkor az áldozatok többsége helyi serpa volt, akiket egy lavina sodort el.

A nepáli kormányt többen bírálták amiatt, hogy az idén minden korábbinál több, 479 hegymászóengedélyt hagyott jóvá. Egy engedélyért ötmillió forintot számolnak fel, így a mászószezon komoly bevételi forrást jelent az országnak. A hatóságok tagadják, hogy túllőttek volna a célon az engedélyek kiadásakor, és arra hivatkoztak, hogy a szezon az átlagosnál hosszabb lesz az idén, így el tudják kerülni a zsúfoltságot. Ang Norbu Serpa, a nepáli hegyivezetők szervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy túl sok mászóengedélyt adnak ki a hatóságok, és ez erős környezeti nyomást helyez a hegyre. Meglátása szerint míg korábban főként edzett, jó állóképességű, tapasztalt hegymászók vállalkoztak a Mount Everest meghódítására, újabban egyre jellemzőbb, hogy újonc hegymászók is próbálkoznak.

Szakértők és elismert hegymászók arra figyelmeztetnek, hogy a 8848 méter magas Mount Everestre egyre többen afféle turistalátványosságként tekintenek, mintha olyan játszótér lenne, ahol az izgalomra vágyó gazdagok kiélhetik a vágyaikat. Olyanok is nekivágnak időnként az útnak, akiknek csak kevés a tapasztalatuk a magashegyi hegymászásban, viszont ki tudnak fizetni akár 20 millió forintot is meghaladó összeget azért, hogy felsegítsék őket a csúcsra.

Egyre nagyobb az aggodalom amiatt is, hogy a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásain túl a Khumbu-gleccseren levő alaptáborban folyó egyre intenzívebb emberi tevékenység következtében is veszélyesebbé válnak a hegyen a körülmények. Az utóbbi 30 évben a Mount Everest gleccsereiből kétezer évnyi jég olvadt el a legújabb felmérések szerint.

További súlyos gond, hogy a hegymászók tömege hatalmas mennyiségű szemetet hagy maga után. Ezen a problémán valamelyest segített, hogy az utóbbi időben a mászóknak 1,3 millió forintnak megfelelő letétet kell befizetniük, amelyet csak akkor kapnak vissza, ha 8 kilogramm szemetet lehoznak magukkal az expedíció után. Ettől függetlenül a hegy továbbra is tele van szeméttel minden mászószezon végére a hegyivezetők szerint.

(MTI, Freepik)