Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben.

Mindennek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára. Ez a lassulás a vártnál sokkal korábban bekövetkezett, ugyanis egy márciusban közzétett tanulmányban még azt jósolták, hogy 2050-re lehet 40 százalék körül, valamint arra is figyelmeztettek, hogy az áramlatok akár teljesen le is állhatnak.

A kutatásban részt vevő ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CSIRO) munkatársa, Steve Rintoul szerint ahhoz a gondolathoz már hozzászoktunk, hogy az Antarktisz jegének olvadása következtében emelkedik a tengerszint. De ez az új tanulmány arra is rámutat, hogy az olvadás a tenger mélyének szerkezetére és az óceánok kémiájára is hatást gyakorol.

Az oxigénben gazdag antarktiszi fenékvíz akkor keletkezik, amikor a „sűrű” oxigénben gazdag víz nagy mélységekbe süllyed le a tengeri jégpajzsról. Ez a víz aztán észak felé mozdul el a tengerfenék mentén mélytengeri áramlatok formájában, amelyek a globális óceántömeg mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez a vízmozgás hajtja a tengeri áramlatok globális hálózatát, a déli-óceáni bukókeringést, ami átrendezi a hő és a tápanyagok eloszlását, így a lassulása emiatt lehet hatással a tengeri ökoszisztémákra.

A gleccserek olvadása következtében pedig csökken annak a sűrű, oxigénben gazdag víznek a mennyisége, ami le tud süllyedni a nagyobb mélységekbe, és ezzel lassulnak a mélytengeri áramlatok.

(MTI)