A kelet-afrikai szavannák zsiráfjai meglepően jól alkalmazkodnak a hőmérséklet emelkedéséhez, ám az intenzívebbé váló esők már veszélyt jelentenek számukra.

A Zürichi Egyetem kutatói amerikai kollégáikkal karöltve mérték fel a kelet-afrikai zsiráfok helyzetét a klímaváltozás tükrében. A tanzániai Tarangire régióban vizsgálták a zsiráfokat egy évtizeden át, ez eddig a legnagyobb ilyen felmérés volt. E régió több mint 1000 négyzetkilométeres terület, több természetvédelmi területtel.

A várakozásokkal ellentétben a magasabb hőmérséklet javította a zsiráfok túlélését, ám a nagyobb csapadékot hozó esős évszakok hatására mind a felnőtt állatok, mind a borjak túlélése romlott.

A kutatócsoport elemezte a régió egyes helyszínein a hőmérséklet és a csapadék alakulását, valamint a növényzet állapotát. Felmérték, hogy mindezek milyen összefüggésben voltak a zsiráfok túlélésével. Emellett azt is megvizsgálták, hogy a klímaváltozás vagy az emberi zavarás hat-e erősebben az életükre. Mivel a zsiráf is hosszú életű és lassan szaporodó állat, ezért különösen fontos e kapcsolatokat megérteni, hisz így a változások hatása csak lassabban, késleltetve érvényesülhet.

A kutatók szerint a több eső miatt kisebb a hirtelen felnyurgult növényzet tápértéke, emellett elszaporodnak a bélparaziták és a kórokozók (hasadékvölgyi láz, illetve lépfene), e három hatás együttesen csökkenthette az állatok túlélését.

Az emberi hatások a rövid ideig tartó, de heves esőzésekkel együtt rontottak leginkább a zsiráfok helyzetén. Azok az állatok, amelyek a védett területek határán, emberlakta területek közelében éltek, rosszabb helyzetbe kerültek csapadékos időben. A kutatók szerint ezt a háziállatokról átterjedő fertőzések okozhatják, illetve az, hogy a sár megnehezíti az orvvadászat elleni hatékony védekezést – írta az ng24.hu.

(fotó: Freepik)