Július elején a földön mért átlaghőmérséklet rekordot döntött, de vajon hogyan hat ez az emberi szervezetre?

A brit Roehamptoni Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi test nem képes szabályozni a belső testhőmérsékletét 40 fok felett, különösen akkor, ha a páratartalom mérsékelt vagy magas. Ezt a bizonyos felső kritikus hőmérsékletet (UCT) 40 és 50 fok közé teszik. Mindez, állítják a kutatók, összefügg a szervezet anyagcseréjével.

Míg az a hőmérséklet, amelyen hőt kell termelnünk – az alsó kritikus hőmérséklet – jól ismert, a felső kritikus hőmérséklet, ahol testünk nyugalmi energiafelhasználása nő, nem igazán tisztázott. Bizonytalan, hogy az embereknek van-e UCT-je, mert a maghőmérsékletünk lehűtésére használt mechanizmusok, mint például az izzadás és a bőr vérereinek kitágulása, nem tekinthetők energiaigényesnek.

Ennek a megfoghatatlan UCT-nek a megtalálása érdekében a brit kutatók 2021-ben egy kísérleti kört végeztek, amelyben tizenhárom 60 év alatti résztvevőnek félig meztelenül kellett feküdnie egy kamrában négy különböző hőmérsékleti és páratartalom mellett: 40 fok 25 százalékos páratartalom és 50 százalékos páratartalom mellett, 50 fok 25 százalékos és 50 százalékos páratartalom mellett. Mérték a nyugalmi anyagcsere-sebességet, a maghőmérsékletet, a vérnyomást, a pulzusszámot és a légzési sebességet. Az eredményeket a 27,7 foknál, 50 százalékos páratartalom mellett végzett kiindulási mérésekkel hasonlították össze, ahol az emberi test kényelmesen szabályozhatja a maghőmérsékletet.

A kísérlet azt találta, hogy 40 fok és 25 százalékos páratartalom alatt a nyugalmi anyagcsere 35 százalékkal nőtt az alaphoz képest, bár a maghőmérséklet nem emelkedett. 50 fok és 50 százalékos páratartalom mellett az anyagcsere 56 százalékkal, a pulzusszám 64 százalékkal nőtt az alapértékhez.
A második kísérletsorozatban 24 résztvevő szívét EKG-val vagy szív ultrahanggal vizsgálták, miközben 50 fok és 25 százalékos páratartalom hatásának tették ki. Kiderült, hogy másképp reagálnak a férfiak és a nők kellemetlen körülményekre. A hölgyek pulzusa jobban megemelkedett, ami arra utal, hogy a szervezetük kevésbé hatékonyan képes megszabadulni a felesleges hőtől.

A megfigyelések végeredményéből nem lehet általánosítani, mivel ezek a megfigyelések az Nagy-Britanniában élő emberek kis mintáján alapulnak – figyelmezt et az Inverse. Miközben az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy az anyagcsere sebessége hogyan játszhat szerepet a hőstresszben, nem biztos, hogy általánosíthatók minden populációra, például a magasabb hőmérsékletekhez hozzászokott emberekre – írta a hvg.hu.