Az extrém hőség többletköltségeket eredményezhet, átalakíthatja a turizmust, a közlekedést és csökkentheti a munkavégzés hatékonyságát.

A londoni székhelyű Gazdaságpolitikai Kutatóközpont (CEP) kutatói arra jutottak, hogy az elmúlt húsz évben Európában az éghajlatváltozás leginkább Franciaországot, Olaszországot, Spanyolországot, Romániát és Németországot sújtotta. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai országok sem úszták meg az éghajlatváltozással járó problémákat, még ha ezek nem is csúcsosodtak ki katasztrófák formájában.
Ezek nyomást helyeznek az állami költségvetésekre, hiszen a kormányoknak helyre kell állítani a károsodott infrastruktúrát, valamint támogatásokat és segélyeket kell nyújtaniuk az érintetteknek. Az elemzés szerint ráadásul ez egy ördögi kör, mert ha az éghajlatváltozás megzavarja a gazdasági tevékenységet, az az adóbevételeket is csökkenti.

A szakértők többsége egyetért azzal kapcsolatban, hogy ez a tendencia velünk marad, a klímaváltozás okozta gazdasági veszteségek egyre nagyobbak lesznek. Tavaly tettek közzé egy tanulmányt, amely az emberi tevékenység okozta hőhullámok globális gazdasági növekedésre gyakorolt hatásával foglalkozik. Ennek a készítői arra a következtetésre jutottak, hogy az erre visszavezethető globális veszteség 1992 és 2013 között összességében 5 és 29,3 ezer milliárd dollár közé tehető.

Az infrastrukturális hatások között nem feledkezhetünk meg arról, hogy az utakat jelentős mértékben rongálhatja a kánikula. Közlekedési szempontból pedig a légi közlekedés is érintett lehet, felhólyagosodhatnak a kifutópályák, de akár meg is olvadhatnak. Erre tavaly is láttunk példát, egy brit repülőtéren emiatt kellett felfüggeszteni a járatokat.

További problémát jelenthet, hogy a levegő sűrűségének csökkenése megnehezítheti a repülőgépek számára a felhajtóerő előállítását. Így a nagyobb utas- vagy rakományterhű repülőgépek landolása nehézkesebb lehet. Így a kiszámíthatatlan időjárási körülmények a jövőben nagy hatást gyakorolhatnak az európai utazók választására. Márpedig ha a klímaváltozás a nyaralási szokásokat is átalakítja, bajban lehetnek azok a dél-európai országok, amelyeknek a gazdasága hagyományosan a turizmusra támaszkodik leginkább, például Olaszország, Görögország és Spanyolország. A szakértők szerint már most is látszik, hogy megugrott az érdeklődés az olyan úti célok iránt, mint Csehország, Dánia, Írország és Bulgária.

Az olasz környezetvédelmi minisztérium már egy idei jelentésében is megkongatta a vészharangot. Jelezték, hogy külföldi turistákra a jövőben inkább tavasszal és ősszel számíthatnak. A helyzetet az is rontja, hogy azok az olaszok, akik eddig a belföldi nyaralás mellett döntöttek, nagyobb valószínűséggel egy olyan úti célt keresnek, ahol hűsölhetnek – írta a napi.hu.

(fotó: Freepik)