A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó dunavirágegyedek különleges táncát ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.

A dunavirág a tiszavirághoz hasonlóan védett kérészfaj, amelynek a tömegrajzásait az 1960-as évek után évtizedekig nem lehetett megfigyelni a Dunánál a víz szennyezettsége miatt. 2010 utáni visszatérése a vízminőség egyértelmű javulását jelzi, csakhogy a nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek: sötétedés után, a folyó középvonala felett, a folyásiránnyal szemben repülnek néhány kilométert, mielőtt lerakják a petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli.

Ha azonban útjukat egy híd keresztezi, annak a tükörképe és a híd árnyéka eltünteti e folytonos poláros jelet, a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. A hidak fényeihez és a parti fényforrásokhoz gyűlnek, a lámpák alatti aszfaltútra szállnak le petézni, azok pedig kiszáradnak és elpusztulnak.

Mivel rajzáskor egy adott helyszínen sok millió egyed lehet érintett, a természetvédelmi kár óriási, ráadásul az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő, síkos réteget alkotnak, ami igen balesetveszélyes.

A probléma megoldására a legkézenfekvőbb megoldás a közvilágítás lekapcsolása lenne a rajzás időszakára, ez azonban forgalmas útszakaszokon újabb közlekedésbiztonsági kockázatot okozna. Alternatív megoldásként az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet és az ELTE munkatársai egy olyan fénysorompót alakítottak ki, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartva megakadályozza, hogy a kérésztömeg a folyót elhagyva a part menti vagy a hídon lévő lámpákhoz repüljön.

A tahitótfalui Tildy Zoltán hídon 2019 tavaszán helyezték üzembe a világviszonylatban első kérészvédő fénysorompót: ez a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-es fényforrásból áll, amely alkonyatkor automatikusan kapcsol be négyórás üzemidőre a rajzási időszak három-négy hetében minden este.A hatás fokozása céljából a hídon lévő meleg fehér közvilágítási lámpák fényerejét a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által engedélyezett minimális szintre csökkentik, így a fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészeknek a lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik és nem repül fel a hídra. A dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, a hídon pedig kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró.

A dunavirág védelmében tett intézkedések sorában fontos lépés, hogy immár azi Árpád hídon is bevetésre készek a tudományos innováció eredményeként megalkotott kérészmentő lámpák. A pesti és a budai Duna-ág pilléreire kettesével felszerelt kérészvédő fényeket a közvilágítással együtt kapcsolják be a kérészrajzás néhány hetében, amikor este 11-ig működve segítik a dunavirág túlélését a budapesti folyószakaszon. A fények a víz felé irányulnak, így nem növelik a főváros fényszennyezését.

A dunavirággal kapcsolatos kutatásokról készült három díjnyertes film, amelyek a kezdeti lépésektől egészen a kérészvédő fénysorompó megvalósításáig mutatják be a kérészek megmentéséért folytatott küzdelmet – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont oldalán.