Miközben a vasúti közlekedést több adó terheli, a légitársaságok adókedvezményeket kapnak. A vonatozás Európában drágább a repülésnél, pedig jóval kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Clément Beaune francia közlekedési miniszter bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja a repülésre kivetett adókat. A befolyó pluszösszeget vasúti fejlesztésre akarják költeni, és csökkenteni szeretnék a vonat- és a repülőjegyek ára közti különbséget. Európán belül gyakran olcsóbb repülővel utazni, mint vonattal, márpedig a vonatozás közel sem hagy akkora környezeti lábnyomot.

Júniusban a Greenpeace közzétett egy elemzést, miszerint a vonatozás átlagosan kétszer annyiba kerül, mint a repülés. A jelentésben 112 európai útvonalon mérték össze a repülő- és vonatjegyek költségeit, beleértve 94 határon átnyúló járatot, és szinte minden esetben azt látták, hogy a vonat a drágább.

Leginkább a légi közlekedésre kivetett adók, amik jóval alacsonyabbak, mint a vasútiak. Például ha Párizsból Barcelonába repülünk, a légitársaság áfát és kerozinadót sem fizet, miközben a viszonylaton járatot üzemeltető vasúti társaságokat energiaadóval és más egyéb terhekkel sújtják: a magasabb költségek pedig látszódnak a jegyárakon. A Transport and Environment számításai szerint, amennyiben tavaly Európa-szerte megszüntették volna a légi közlekedés adómentességet, akkor 34,2 milliárd euró bevételre tettek volna szert az országok.

Jean-Pierre Farandou, a francia vasúttársaság (SNCF) vezére 2021-ben nyilatkozta, hogy nem a vonat kerül sokba, hanem a repülőgép nem elég drága. Közölte, nem érti, hogy ő miért fizet adót például az energia után, miközben a légitársaságok nem fizetnek közterhet a kerozin után. A szervezet szerint a repülési ágazat az ipar és az idegenforgalom számára is fontos, az adóemelés viszont drágulást eredményez, ez pedig visszaveti az utasok számát.

A gond a határokon átívelő vasúti közlekedéssel a probléma, hogy többek közt az egyes nemzeti vasúttársaságok közötti együttműködés hiánya, ami nehezíti az ügyintézést egy-egy viszonylaton. Például két társaságnál külön jegyet kell foglalni, mivel a két társaság közt nincs jegyértékesítési megállapodás. Ilyen a Lyonon keresztül Brüsszelből Barcelonába tartó vonatozás.

Az Európai Bizottság (is) segíthet ezen, ugyanis egy olyan rendeleten dolgoznak, amelynek célja, hogy fejlesszék és jobbá tegyék a vonat-, a busz- és a repülőjegyek foglalási folyamatát. A javaslatot várhatóan ősszel publikálják.

Az EU ezzel együtt az energiaadókat is át kívánja alakítani, így a jövőben a légitársaságok nem mentesülnének a kerozinadó alól. Franciaország közlekedési minisztere szerint a kerozinadónak csak akkor van értelme, ha minden ország bevezeti, szerinte ebben a kérdésben közös európai fellépésre van szükség.

A Greenpeace szerint a nemzeti kormányok be kéne vezessenek megfizethető és egyszerű, hosszú távra érvényes jegyeket, amelyek egy ország vagy egy meghatározott régió valamennyi tömegközlekedési eszközére érvényesek. Ráadásul szerintük mindezt uniós, és nem csak országos szinten bevezetni. Úgy vélik, hogy a légitársaságok támogatásának fokozatos megszüntetéséből és a szén-dioxid-kibocsátáson alapuló igazságos adórendszerből lehetne finanszírozni ezt a rendszert – írta a hu.euronews.com.

(fotó: Freepik)