Molnár László meteorológus szerint nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, télen pedig a 30 fok alatti fagy.

A szakember a klímaváltozás, egyúttal a Föld éghajlatát döntően befolyásoló Atlantic Meridional Overturning Circulation tengeráramlat esetleges leállásának következményeiről beszélt. Elmondása szerint jelenleg olyan szakaszban jár az időjárásunk, amely nagyon nagy bajt jelez. Kifejtette, hogy ez az áramlat az 1950-es években kezdett lassulni, és most 15-20 százalékos lassulásnál tart. Mint mondta, a leállás nagyon gyors lesz, legfeljebb néhány év alatt lezajlik, és annak hatására drasztikus változások jönnek.

Elmondása szerint a Kárpát-medencében a mostani átlaghőmérsékletnél 2-3 fokkal hidegebb lesz. Ez egyes időszakokban kegyetlen lehűléseket okoz, nem lesz ritka a tartós fagy és az akár mínusz húsz- vagy harmincfokos hideg sem. Úgy vélte, olyan teleink lesznek, ami miatt újra befagy a Duna, cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk. A folyóink, főleg az árterületeink azonban nincsenek felkészítve olyan árhullámokra, amik ilyen helyzetből következnek.

„Amikor a nagyon hideg télből egy rövid, pár hetes vagy akár csak néhány napos átmenet után – amit tavasznak már nem is nagyon lehet nevezni – átmegyünk egy nagyon forró nyárba, az azzal jár, hogy sokkal több hó és jég halmozódik fel télen az Alpokban, és az rettentő gyorsan olvad el. Tehát olyan jeges áradások lesznek, amit a mai ember még nem látott” – tette hozzá Molnár László.

Ezáltal a közeljövőben gyakorlatilag két évszakunk lesz: nyáron trópusi, télen sarkvidéki klímára kell számítani. A mérsékelt övi klíma megszűnésével a mezőgazdaság, így az élelmiszer-ellátás is megszűnik a jelenlegi formájában, amit szerinte növénynemesítéssel és génmódosítással már nem lehet majd utolérni. Vannak olyan rövid tenyészidejű fajok, mint a sárgarépa, a zöldborsó meg a retek, amiket valószínűleg lehet termeszteni, csak át kell hozzá alakítanunk az étrendünket.

A szakember szerint ezt a hőmérséklet-ingadozást már a következő évtizedben tapasztalhatjuk, vagyis lesz egy-egy nagyon hideg hónap télen és nagyon nagy meleg nyáron. Épp emiatt a meteorológus úgy véli, hogy már nem a megelőzésre kell fordítani az energiát, hanem az alkalmazkodást fókuszba helyezve kellene gazdálkodni.

Magyarországon például a lehető leggyorsabban le kell szigetelni minden épületet, de vastagon, a másik sürgető kérdés pedig a víztározás. Állandó és hatalmas víztározókat kell építeni, amikből könnyen lehet öntözni, nem száz kilométerekre elszállítva a vizet. A téli olvadékvizet pedig meg kell tartani, főleg az ország keleti felén, mert ha mindezek az előrejelzések beteljesülnek, nyáron a Tisza szinte biztosan kiszárad – írta a 24.hu.

(fotó: Freepik)