A kikötők harmada a jövőben megtapasztalhatja a klímaváltozás közvetlen kedvezőtlen hatását.

A vízszint emelkedése miatt 2050-re használhatatlanná válhat a világ legnagyobb kikötőinek egy része, ezért létfontosságúak a tengerhajózási ágazat szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítására és az új technológiák bevezetésére irányuló erőfeszítések. A Lloyd’s Register hajózási szolgáltató csoport és a Lloyd’s Register Foundation független jótékonysági szervezet megbízásából az Economist Impact agytröszt elkészítette a Global Maritime Trends 2050 című jelentést, amely a jövőbeli forgatókönyveket vizsgálta.

A világ 3800 kikötőjének harmada a trópusi övezetben található, amely leginkább kiszolgáltatott az éghajlatváltozás legerősebb hatásainak. Sanghaj, Houston és a mexikói Lazaro Cardenas a világ legnagyobb kikötői közé tartozik, és 2050-re potenciálisan működésképtelenné válhatnak, ha a tengerszint csak 40 centiméterrel emelkedik.

Emellett más kulcsfontosságú kikötők, köztük Rotterdam már most is nyomás alatt állnak. Éppen ezért az országoknak be kell fektetniük kikötőik és logisztikai infrastruktúrájuk hatékonyságának és ellenálló képességének növelésébe, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő import- és fogyasztási igényekkel. A tengerszint-emelkedésre fokozottan érzékeny kikötők, mint például Sanghaj, a hollandiai Maeslant-gáthoz és a londoni Temze-gáthoz hasonló árvízvédelmi rendszereket hozhatnának létre. Így nem kellene évtizedenként folyamatosan emelni a meglévő árvízvédelmi falakat, ami rövid távú és költséges megoldás.

A tengeri hajózás a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 3 százalékát adja, ám az iparág aktívan csökkenti a kibocsátását a fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás visszafogásával. Az időjárás már most is világszerte hatással van a kikötőkre, csak egyelőre az aszály okoz gondot, akadályozza az egyik legfontosabb vízi útvonal, a Panama-csatorna hajózhatóságát, a jövőben pedig járhatatlanná is teheti.

Az amerikai Climate Central kutatócsoport 180 ország és 22 terület időjárását vizsgálta, és megállapította, hogy a világ népességének 98 százaléka volt kénytelen a szokásosnál nagyobb hőséget elviselni júniustól augusztusig az ember okozta klímaváltozás miatt. Az északi féltekén az idei volt a legmelegebb nyár, Észak-Amerikában és Európa több részén katasztrofális erdőtüzeket és a halálozási arány megugrását okozták a tartós hőhullámok. Július volt minden idők legmelegebb hónapja, de az átlaghőmérséklet augusztusban is 1,5 fokkal magasabb volt az ipari forradalom előttinél.

A Climate Central annak alapján méri fel a klímaváltozás hatását, hogy összehasonlítja a megfigyelt hőmérsékleteket az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatását kiszűrő modellek által generált hőmérsékletekkel. Az index maximális értéke öt – ez azt jelenti, hogy legalább ötszörös a valószínűsége, hogy az adott hőmérséklet az éghajlatváltozás következménye. Következtetésük szerint 6,2 milliárd ember legalább egy olyan napot élt át, amikor az index elérte ezt a maximális értéket – írta a vg.hu.