A K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán szeptember 15-én a Nemzeti Színház környékéről szedik fel az eldobált szemetet a résztvevők.
Városi vagy erdei sétánk, futásunk alatt rendszeresen szemet szúrhat az út mentén eldobott szemét, leggyakrabban cigarettacsikk, csokipapír, palackok és műanyag zacskók. Legközelebb, ha az utcára lépünk, nézzük meg, hány métert kell sétálnunk ahhoz, hogy szemetet találjunk a járda szélén, vagy épp a fa ágán. Sok helyen elég ehhez néhányat lépnünk. Ezek a hulladékok nemcsak a látványt csúfítják el, de komoly károkat is okoznak a természetben és az egészségünkben is.
Aki szervezett program keretében, edző által felügyelt testmozgással egybekötve szeretné megtisztítani a Duna-partot, a K&H mozdulj! szemétszedő kocogáson ezt megteheti. Szeptember 15-én a Nemzeti Színház környékéről szedik fel az eldobált szemetet a résztvevők. Az eseményre bárki regisztrálhat itt.
Hogy miért fontos a műanyag szemét csökkentése?
116 éve: a műanyagot 1907-ben találták fel. Ezek a tárgyak még mindig léteznek, hiszen a lebomlási idejük 450 év is lehet.
240-szeres mennyiség: míg 1950-ben csak 1,5 millió tonna műanyagot állítottak elő világszerte, addig ez mára 360 millióra nőtt éves szinten.
40 százalék csak egyszer: a műanyag termékek több mint 40 százalékát gyártás után csak egyszer használják fel, mielőtt eldobnák – gondoljunk csak a csokipapírra vagy az ásványvizes üvegekre.
9 százalék újrahasznosítva: az OECD adatai szerint a világon a műanyaghulladék mindössze 15 százalékát gyűjtik össze újrahasznosításra, amelynek a 40 százaléka a szeméttelepen végzi, mert nem alkalmas újrahasznosításra.
Mikroműanyag mindenütt: a műanyag lebomlása során kis darabokra, úgynevezett mikroműanyagokra esik szét, amelyek a szél segítségével hatalmas távolságokat tehetnek meg. Találtak már ilyen parányi szemcséket a sivatagban, a frissen esett hóban az Antarktiszon, de magas hegyeken is.
Több szemét, mint hal: egy amerikai felmérés szerint az óceánokban 2050-re több szemét lesz, mint hal.
Bekerül az állatok gyomrába: egy másik amerikai felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a madarak és a halak több mint 90 százalékának van műanyag a gyomrában.
(fotó: Freepik)
