Bár a klímaváltozást ártalmait komolynak tekintjük, a legnagyobb problémának inkább a megélhetési válságot tartjuk.

A magyarok egyre jobban érzik saját bőrükön a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, ám a jelenkor legfontosabb problémájának a megélhetési válságot tartják – állapítja meg az Epson globális fenntarthatósági kutatása. A válaszadók a nemzetközi átlagnál pesszimistábban látják a bolygónk jövőjét, a cselekvés szintjén inkább a vállalatoktól várják a megoldást.

A klímaváltozás hatásai világszerte egyre élénkebben mutatkoznak meg, beleértve Magyarországot is, ahol az éves átlaghőmérséklet 1907 és 2017 között 1,15 Celsius-fokkal emelkedett. Ez az érték meghaladta a globális átlaghőmérséklet-változást is, ami ugyanebben a periódusban +0,9 fok volt. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet emelkedő tendenciája valószínűleg folytatódik, főleg az ország keleti és déli részein. És bár az éves csapadékmennyiség nem mutat jelentős változást, a Kárpát-medencét magas árvíz- és közepes aszálykockázat is fenyegeti.

Hogy mennyire vagyunk tisztában klímaváltozás tényével, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő környezeti jelenségekhez, erre kereste a választ az Epson globális fenntarthatósági kutatása, amelyben 39 országból összesen 30 ezer embert kérdeztek meg. A Klímavalóság Barométer 2023 nevű felmérés szerint a hazai megkérdezettek nagyon is érzékelik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, hiszen a megkérdezettek 49 százaléka ezt jelölte meg a világot érintő legnagyobb problémák egyikeként. A válaszadók 61 százaléka azonban jobban aggódik az árak emelkedése miatt, és a globális átlaghoz képest is kisebb problémának tartja a klímaváltozást (a G20-as országok válaszadói 54 százalékban jelölték meg ezt a választ.)

A nemzetközi kitöltők közel fele gondolja úgy, hogy még az ő életében elkerülhető egy esetleges klímakatasztrófa bekövetkezte, beleértve a Z generációsokat is, akik gyakorlatilag belenőttek az erről szóló párbeszédbe az első, 1995-ös párizsi klímacsúcs óta.

A magyarok ennél kevésbé optimisták; a megkérdezettek 41 százaléka tartja elkerülhetőnek egy végzetes klímaesemény bekövetkeztét a következő emberöltőn belül, 28 százalékuk pedig pesszimistán viszonyul a témához, legyen szó akár a felnőtt, akár a fiatalabb korosztályról. Ami az következő évet illeti, a hazai kitöltők közel harmada tekint előre reménykedve, 16 százalékuk viszont aggodalomról, félelemről és pesszimizmusról számolt be a klímaváltozás kapcsán.

Ezek alapján úgy tűnik, elvi szinten erős Magyarországon a környezettudatosság, a tettek terén azonban jóval árnyaltabb a kép, ahogy arra a felmérés is rámutatott. E szerint a válaszadók saját állítása szerint mindössze 16 százalékuk küzd a környezetért, azaz kilencnél többféle módon is tesznek érte. A megkérdezettek további 49 százaléka négy-nyolc különböző dologra figyel oda, míg 35 százalékuk gyakorlatilag csupán egy-két, vagy még annyi környezettudatos tevekénységet sem végez. Úgy tűnik, hogy bár sokan felismerik saját felelősségüket a környezetvédelemért vívott küzdelemben, a legtöbben a nagyvállalatoktól várják a problémák érdemi megoldását.

A hazai válaszadók a technológiát tartják a legfontosabb fegyvernek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Arra a kérdésre, hogy szerintük mi a legfontosabb dolog, amit egy vállalat tehet a probléma kezelése érdekében, 44 százalékuk a környezetvédelmi technológiákba való befektetést említette. Ezt követte a termékek újrahasznosításának és újrafelhasználásának javítása (35 százalék), valamint a szén- és műanyagterhelés kompenzálása (31 százalék).