Kedvezőbb látási viszonyokat is eredményezhet a felmelegedés a ködhajlam csökkenése miatt.

A köd egy felszínközeli felhő, amikor a látástávolság egy kilométer alatt van. Egy a masfelfok.hu által készített elemzés szerint 2001–2022 között átlagosan évi 53 ködhajlamú nap volt Magyarországon októbertől márciusig. A legkevesebb, ködnek ideális napot az ország legszelesebb vidékein, a Bakonyban és a hegységek csúcsai környékén mértek, ott 10–30 nap volt ködhajlamú, míg évi 30–50 napon át volt köd a Dunántúl nyugati felén, Csongrádban és a Tiszántúl Debrecenig tartó részén. Az Észak-Alföldön Debrecentől keletre, a Duna vonalában, a Balatontól nyugatra és délre az országos átlagnál kissé magasabb a ködhajlamos napok száma (50–70 nap), míg a legtöbb ilyen nap délnyugaton és az Északi-középhegység környezetében fordult elő: több mint 70 nap.

Az elemzés szerint – bár az időszak rövid ahhoz, hogy hosszú távú trendmegállapításokat tegyenek – inkább gyengén csökken a ködgyakoriság Magyarországon. Ezt a helyi gazdaság megváltozása is befolyásolhatja: Miskolc környékén az egykori szocialista ipar eltűnésével csökkent a levegő aeroszol koncentrációja, és vele együtt a rossz látási viszonyok kialakulásának lehetősége.

A jövőbeli változásokat modellezve arra jutottak, hogy a párizsi megállapodás betartásával számottevő változás nem várható a jelenhez képest, sőt nagyon enyhén növekedhet is a ködgyakoriság. Amennyiben viszont a pesszimista forgatókönyvnek megfelelően növekszik a kibocsátás, és ezzel együtt a globális felmelegedés, akkor országos átlagban évi 5, illetve 7 napos csökkenésre lehet számítani a század közepére és végére, de a Duna déli vonalában és Debrecentől keletre akár évi 10-14 nappal is csökkenhet a ködhajlam.

Ez közlekedésbiztonsági szempontból kedvező volna, a klímaváltozás összes többi kedvezőtlen hatása azonban továbbra is bőven az azonnali kibocsátáscsökkentés felé kellene, hogy toljon minket – fogalmaztak a tanulmányban.

(Forrás: Másfél fok, fotó: Freepik)