A globális átlaghőmérséklet meghaladhatja a 29 fokot, amit az emberi szervezet nagyon nehezen visel el.

A tudósok szerint az emberiség több mint egyötöde veszélyesen meleg hőmérsékletnek lehet kitéve az évszázad végére. A jelenlegi éghajlat-politika mellett 2,7 fokos felmelegedés várható az iparosodás előtti szinthez képest – derül ki a Exeteri Egyetem új tanulmányából. Egy ilyen mértékű felmelegedés 2100-ra kétmilliárd embert, a világ várható népességének mintegy 20 százalékát, tenné ki életveszélyes hőségnek és szélsőséges időjárásnak. Ha a globális átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot, az az emberiség által megszokott körülményeken kívülre helyezne minket, ugyanis az ember számára az optimális hőmérséklet 13 és 25 fok között van.

Egyes országok, például India, már most is szenvednek a globális felmelegedés hatásaitól, beleértve a hőség okozta haláleseteket. A szélsőséges hőség hatással lehet a munkaképességünkre, a gondolkodásra és a tanulásra. Pusztító hatással lehet a termésre, növelheti a konfliktusok, a fertőző betegségek, a terhességi komplikációk valószínűségét. Ahogy a hőség egyre több területet ér el, több ember kényszerül elhagyni az otthonát, és hűvösebb éghajlatra költözni.

India továbbra is az egyik legsúlyosabban érintett ország lesz, ezt követi Nigéria, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Pakisztán. Még azokon a helyeken is, amelyek az előre jelzett felmelegedés hűvösebb oldalán maradnak, több hőhullám és aszályra van esély.A globális hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 fokos szintre való korlátozása érdekében tett intézkedések jelentősen csökkentenék a válság kialakulásának esélyét. A kutatók szerint ilyen hőmérséklet mellett a szélsőséges hőségnek kitett emberek száma 400 millióra mérséklődne.

Az éghajlatváltozás költségeit vizsgálva a tanulmány rávilágít a melegebb és sűrűbben lakott területek nemzeteire gyakorolt aránytalan hatásokra. Ezek jellemzően fejlődő országok, amelyek a legkevésbé járulnak hozzá az éghajlati válsághoz – írta az ngreport.hu.